Tisza-tó Térsége Leader Egyesület

‘Hírek’ kategória archívum

Üresen panganak a magánpanziók Abádszalókon, siralmas a szezon

Siralmas szezon elé néznek idén a Tisza-tónál: a júniusi árvíz több olyan partszakaszt is elmosott, ahol a szabadvizi strandot nem tudták még megnyitni. Most pedig tömeges kagylópusztulás keseríti az itt nyaralók és a szállásadók életét.

Orrfacsaró bűz van több helyen, döglött kagylók tucatjait sodorja partra a hullámzás, s az amúgy is vérszegény szezon így lassan a 2000. évi ciánszennyeződés utáni nyárra kezd hasonlítani – így panaszkodott egy miskolci férfi, aki minden évben Abádszalókon tölti a nyarat a családjával. Idén azonban rövidebb lesz a pihenés, mint ahogyan azt tervezték, mert sem csónakázni, sem vízibiciklizni, sem pedig úszni nincs kedvük ilyen körülmények között.

Az idegenforgalmi szakemberek csak óvatosan és név nélkül merik kimondani: ebben az évben akár harminc-negyven százalékkal is kevesebb lehet a vendég a Tisza-tónál, mint tavaly ilyenkor.

– Sosem a nagypénzű, sokat költő emberek jöttek Tiszafüredre, Abádszalókra, Poroszlóra vagy Kiskörére, hanem főként a Borsod, Heves, Hajdú és Szabolcs megyei átlagos keresetű vagy épp kispénzű családok – mondta az egyik Tourinform iroda munkatársa. Az üdülési csekkek megadóztatása, a kora nyári árvíz, majd az azt követő szúnyoginvázió, s a mostani kagylópusztulás azonban még a leghűségesebb vendégeket is elriasztotta. A magánszálláshelyek, a kisebb panziók szinte üresen állnak, akad olyan kiadó ház, ahol az idén még egyetlen éjszakát sem foglalt le vendég. Ebben a térségben kevés az álláslehetőség az iparban vagy a mezőgazdaságban, így sokan abból élnek télen is, amit nyáron a szobák kiadásával keresnek: ezért is érinti fájdalmasan az ittenieket a rossz szezon.

Dányi Tibor, az abádszalóki strand és kemping vezetője arról számolt be: idén nyáron mindössze két vagy három olyan család jelentkezett be hozzájuk, akik egy egész hétig maradtak, a legtöbben azonban inkább csütörtöktől vasárnapig foglalják le a faházakat, sátorhelyeket, s csak hétvégéken telnek meg a szálláshelyeik. – Jön, strandol, de a büfében már nem költ pénzt, otthonról hoz inkább szendvicset – a fürdő vezetője szerint ez jellemzi mostanság a Tisza-tavi vendéget.

Ballagó László, Abádszalók jegyzője szerint nemcsak az elmúlt napokban tapasztalt kagylópusztulás okozta az idegenforgalom látványos visszaesését, de tény, hogy nem kedvez a térség jó hírének a lassan már évről évre visszatérő jelenség. A víz minőségét ugyan a mérések szerint nem rontja, de cseppet sem gusztusos dolog oszladozó kagylótetemek között úszni – ismerte el Ballagó László. Úgy próbálnak védekezni ez ellen, hogy az abádszalóki strandot hálóval vették körbe, így megakadályozzák, hogy az elpusztult kagylótestek a fürdőzők közé is bekerüljenek. A háló túloldalán pedig rendszeresen összegyűjtik ezt a hulladékot, s a környékbeli dögkutakba szállítják.

A nyaralók és a Tisza-tavi szállásadók körében elterjedt a hír, hogy az árvízi védekezés okolható a kagylópusztulásért: annak érdekében ugyanis, hogy ne kerüljön a tóba az áradással járó szemét és uszadék, lezárták a tó öblítőcsatornáit, s így a pangó, oxigénhiányos vízben hamarabb pusztultak el ezek az érzékenyebb fajok. Fejes Lőrinc, a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kiskörei szakaszmér nökségének vezetője szerint való igaz, hogy júniusban lezárták az öblítőcsatornákat, ez azonban szerinte nem okolható a járványszerű fertőzésért.

Az elmúlt három-négy évben ugyanis visszatérő jelenség a sekélyebb vizű Tisza-tavon a kagylópusztulás, függetlenül attól, hogy volt-e árvíz, s lezárták vagy nyitva tartották az öblítőcsatornákat. Két évvel ezelőtt a tó akkori kezelője, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) bevizsgáltatta a kagylómintákat, s kiderült: egy olyan atka okozza a pusztulást, amely az őshonos tiszai kagylókban eleve megtalálható, de azokban nem okoz fertőzést, csak a hatvanas-hetvenes években a haltelepítésekkel a tóba bekerült, úgynevezett amur kagylókban. A pettyes és fehér busa, valamint az amur, mint növényevő halak mesterséges betelepítésével a tó elhínárosodását próbálták megakadályozni néhány évtizede, s ennek „keserű hozadéka” az utóbbi években, főként a forró kánikulai időszakban jelentkező kagylópusztulás.

Igaz, ami a fürdővendégeket elűzi, az éppenséggel jó az elhullott tetemekből táplálkozó vízimadaraknak. Ez cseppet sem vigasztalja azokat a Tiszatavi szállásadókat, vendéglősöket, akiknek az elmúlt évtized egyik legrosszabb nyári szezonjával kell most szembenézniük.

Néhány éve a Balatonban is megjelentek az amuri kagylók, amik vélhetően madarak vagy hajók révén kerültek a tóba – mondta Bíró Péter, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója. Kezdetben csak a Sió környékén éltek, mára azonban elszaporodtak, s a Balaton nyugati medencéjében, Fonyód, sőt Keszthely térségében is felbukkannak ezek a meglehetősen nagynak számító, olykor harminc centiméternél hosszabb kagylók.

Az igazgató elmondta: eddig csak egyszer – tavaly a Sióban – tapasztaltak tö meges kagylópusztulást, annak pedig egyelőre semmi jele, hogy az idén is számítani kellene erre. Bíró Péter kitért arra is, hogy az elsősorban mérgezés vagy oxigénhiány miatt bekövetkező tömeges pusztulásnak – azon túl, hogy a felszínre emelkedő, rothadó kagylók bűzösek és ronda látványt nyújtanak – nincs káros hatása a tó élővilágára vagy az emberekre. (B. A.)

Forrás: nol.hu

A falutura.mnvh.eu oldalon már elérhetõ az ötven hazai faluról készült „Virtuális Falutúra”, amelynek elõkészítésében szakértõként a FATOSZ is segítséget nyújtott. A gömbpanorámás falufotó-sorozat 50 hazai település nevezettességeit mutatja be.

A gömbpanorámás virtuális falufotó-sorozat tavasszal az MNVH megbízásából készült 50 magyarországi faluról. A fejlesztés panorámafotók segítségével mutatja meg a falvak légkörét és nevezettességeit. A virtuális túrák létrehozásával a látogatók bepillanthatnak a falvak világába. Végigjárhatják a helyi nevezettességeket és gyönyörködhetnek a táj és építészet szépségében. A túrák mellett magyar és angol nyelvû információt kaphatnak a helyiségrõl.
Az MNVH megbízásából, szakmai tapasztalatai alapján a FATOSZ-t kérték fel szakértõnek a virtuális túrában résztvevõ falvak turisztikai kínálatának és látványosságainak összeállítására. A FATOSZ javaslatára a gömbpanorámás fotók mellé a FATOSZ szálláshelyeinek adatbázisa, valamint a FATOSZ által Országos Eseménynaptárában összegyûjtött vidéki-falusi fesztiválok is felkerültek a fotókkal együtt.

Forrás: Turizmus Panoráma Bulletin, 2010/145.

Újabb szakaszához érkezett a Tisza-tavi haltelepítés.

A tó horgászati hasznosítója mától háromnyaras pontyokat ereszt a vízbe Kisköre, Tiszanána, Sarud, Poroszló, Tiszavalk, Tiszafüred és Abádszalók térségében.

A mostani első ütemet követően augusztusban kerülnek újabb pikkelyesek a vízbe. A telepítés szállítóját közbeszerzési eljárás keretében választották ki.

Forrás: szoljon.hu

Beruházás | Pályázati forrásból újul meg Tiszaörsön a helyi orvosi, fogorvosi rendelőnek és védőnői tanácsadónak helyet adó épület.

 A most induló beruházás keretei között felújítják az épület belső helyiségeit, kicserélik a meglévő burkolatot, elvégzik a külső hőszigetelési munkálatokat, valamennyi nyílászárót kicserélik. Ugyancsak kicserélik és korszerűsítik a vízhálózatot és a szennyvízelvezető rendszert, felújítják a fűtési rendszert. Nem marad el a tetőszerkezet javítása, valamint az épület teljes körű akadálymentesítése sem.

A beruházással lehetővé válik, hogy a község egy központi épülete megújuljon. A munkálatok elvégzésével Tiszaörs és a környező települések alapvető egészségügyi ellátása a megfelelő színvonalon működhet, a kor elvárásainak és a lakosok igényeinek megfelelően. Az épület akadálymentesítése pedig lehetőséget teremt arra, hogy minden lakos, minden beteg számára egyenlő eséllyel váljanak hozzáférhetővé a megfelelő infrastrukturális ellátottsággal rendelkező egészségügyi intézmény szolgáltatásai.

Forrás: szoljon.hu

 Teltházzal zajlott az elsõ Turizmus- és Egészségipari Konzultáció a Parlament Felsõházának termében, július 16-án. A szakmabeliek felfokozott érdeklõdése jelezte, nagyra értékelik, hogy az új kormány megalakulása után, az ágazati konzultációk sorában elsõként került sor a turizmus jövõképének, fejlesztési lehetõségeinek megvitatására. Értelemszerûen csalatkozniuk kellett azoknak, akik a turisztikai vállalkozások napi gondjaira vártak válaszokat, hiszen az ágazat állami irányítása eleve a jövõkép felvázolásának céljával hirdette meg a konzultációt. Szerepkörénél fogva a Magyar Turizmus Zrt. új vezérigazgatója foglalkozhatott leginkább a ”hogyan lesz több vendégéjszaka, még a jelenlegi kínálati struktúrában”kérdésével, nem kis tetszést aratva.
Az esemény kezdetekor az országgyûlés elnöke, a köztársasági elnöki kinevezésére váró Schmitt Pál köszöntötte a résztvevõket. Mint mondta. amikor a gazdaság helyrebillentésénél leltárba kell venni az erõsségeinket, egészen biztos, hogy a turizmus elõkelõ helyen szerepel a listán, hiszen 8 százalékkal részesedik a GDP-bõl, s 400 ezer fõt foglalkoztat, emellett kiváló adottságokkal is rendelkezünk például a termál, a kulturális, a lovas, a kerékpáros turizmus és a vízi sportok terén.
 
 Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter arra mutatott rá, hogy jó lehetõségeinkhez képest Magyarország méltatlan helyen áll a világ országainak versenyképességi rangsorában. Mérhetõ, számon kérhetõ vállalásokat ismertetett a 10 éves jövõképrõl beszélve: meg szeretnék kétszerezni a turizmus részesedését a magyar nemzeti jövedelembõl, meg kívánják duplázni, azaz 700 ezer körülire növelnék a turizmusban dolgozók számát, az ország nemzetközi versenyképességi mutatóját pedig lényegesen javítani kívánják. Ehhez a mennyiség helyett a minõséget, a komplexitást helyezik az elõtérbe a turisztikai fejlesztésekben. Az elképzelések szerint még júliusban bemutatják a második Széchenyi-terv elsõ változatát. Cséfalvay Zoltán államtitkár és Horváth Endre helyettes-államtitkár koordinátásával összeállítanak egy 10 éves turizmusfejlesztési tervet s kérik, hogy ehhez a szakma is tegyen javaslatokat. Fontosnak tartják a turizmus törvény megalkotását, s a jó üzleti klíma megteremtését, mely már érezhetõ például a kisadók kivezetésével, valamint a vállalkozási adó mérséklésével.

A konzultációt Bánki Erik, az Országgyûlés Sport és Turizmus Bizottságának elnöke moderálta. A hallgatóság soraiban az eseményen részt vett Ujhelyi István, az Országgyûlés alelnöke, valamint a Sport és Turizmus Bizottság több tagja.
Elsõ képünkön balról jobbra: Horváth Gergely, Matolcsy György, Schmitt Pál, Horváth Endre és Bánki Erik.

További képek itt: http://www.turizmus.com/scrapbook.php?id=87#

Forrás: http://www.turizmus.com/article.php?id=2289

Az óvoda mellett, a tiszaderzsi kispályán rendezik július 17-én második alkalommal a kárásznapot.

Az események sorában szerepel halételkészítő és erős emberek versenye, népi játékok, szórakoztató műsorok, este utcabál. A gyerekek többek között kézműveskedhetnek, játszóházban és ugrálóvárban szórakozhatnak.

Forrás: szoljon.hu

2010. július 17.

Abádszalókon ma és holnap strandfoci bajnokságot rendeznek. Szintén július 17-én a tartják a remek szórakozást nyújtó, immár V. Tisza-tavi Hastáncfesztivált is.

Este kilenc órakor pedig a Magna Cum Laude koncerten bulizhatnak a Tisza-tónál nyaralók. Aki pedig a kánikulai forróságban nem csak a hűs vízre vágyik, látogasson el a tiszafüredi Kiss Pál Múzeumba. Itt Horváth Tibor és Horváthné Csanálosi Katalin bőrművesek alkotásaiból rendezett kiállítás látható az intézmény nyitvatartási idejében.

Forrás: szoljon.hu

2010. július 17.

A Tisza-tó Térsége Leader Egyesület alapszabálya, éves akcióprogramja, és testületi, (elnökségi és Közgyűlési) határozatai alapján nagy gondot fordít a nyilvánosság biztosítására, az egyesületi munka bemutatására, és az információ áramlására. Ezen céljainkat szolgálják az országos és helyi rendezvényeken való megjelenéseink, a médiákban való szerepléseink, Leader településeink aktív közreműködésével Leader rendezvényeink.

Ebből következően vettük fel a 2010. július havi önként vállalt feladataink közé a Tiszafüredi Halas Napok rendezvényen való részvételt. A részvétel több lehetőségét választottuk:

1. Installációval bemutatatni a helyi értékeinket, gasztronómiai kínálatunkat, és a Leader településeket.
2. Információs sátrat üzemeltettünk, kiadványokkal, tájékoztató anyagokkal, személyes információval.
3. Helyszíni FÓRUMOT és ügyfélfogadást tartottunk a kitelepülésen.
4. Leader tájékoztatót és kerekasztal beszélgetést folytattunk külföldi küldöttségek részvételével.

A rendezvénybe aktívan bekapcsolódott Tiszaigar és Tiszagyenda település. Tiszaigar részt vett a karneváli felvonuláson és gasztronómiai bemutatón, Tiszagyenda pedig saját standot épített fel a gasztronómiai bemutatóhoz és kóstoltatáshoz.

A rendezvény három napján legalább 30 ezer ember (RTL klub Fókusz szerint 40 ezer) vett részt, ami rekord vendégszám a 2010. évi nagy késéssel induló szezonban, amely alkalmas volt a HVS-ben és az Alapszabályban is megfogalmazott céljaink teljesítésére.

Abádszalók, 2010. július 15.

Szabó István

elnök

2010. július 16-18. között cseresznyevásárral várja az érdeklõdõket a Tisza parti kis falu, Nagykörû. A szombati napon, a Nagy Cseresznyevásáron minden a cseresznye körül forog. A gasztronómia mellett kézmûves vásár csalogatja a vidéki forgatagot kedvelõ vendégeket. A portékát nem csak megcsodálni, de kóstolni is lehet, hiszen lesz méz és pálinka, valamint lekvárkóstoló is. A vásáron bemutatkozik a helyi Leader csaoport, illetve a Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület. A rendezvény az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretein belül valósul meg. A természetvédelem iránt fogékonyakat öko játszótér, interaktív környezetvédelmi program és rövid, ám annál tartalmasabb gát-túrák várják, ahol megismerhetik a közvetlen környezetünk természeti értékeit.

Forrás: Turizmus Panoráma Bulletin, 2010/136.

Magyarország immár negyedik éve vesz részt a Kiváló Európai Desztináció, azaz EDEN projektben. A projekt lehetõséget teremt arra, hogy az  Európai Bizottság minden évben különbözõ témakörökben válassza ki az európai országok legjobb nemzeti  desztinációit.
2010-ben a projekt keretében ’Magyarország legígéretesebb természetes vizû desztinációja’ témakörben a Tisza-tó nyerte el e megtisztelõ címet. Az idei évben új színfoltként 2010. július 13-án egy szakmai nap keretében a nyertes térséggel ismerkedhettek meg az elmúlt évek pályázó térségei. A rendezvényt – a projektet hazánkban a kezdete óta lebonyolító – Magyar Turizmus Zrt. és az idei nyertes Tisza-tavi Turizmusfejlesztõ Egyesület közösen szervezte. Az EDEN nap keretében az elmúlt évek nyertes térségei bemutatták a díj elnyerésével kapcsolatos tapasztalataikat, illetve javaslatokat fogalmaztak meg a projekt továbbfejlesztésével kapcsolatban. Az eddigi nyertesek szerint a díj kedvezõ hatást gyakorolt a térség turisztikai szakmai tevékenységére, a vendégforgalmat mérhetõen és  kedvezõen befolyásolta. Ez utóbbi, a turisztikai forgalom fellendítése egyébként a pályázaton indulók egyik fõ motivációja.
A továbbiakban a résztvevõk bepillantást nyerhettek a Tisza-tó turizmusába szakmai szemmel, a vonzerõk mellett megismerhették pl. az egyesület tevékenységét és a térségben egységes szolgáltatásokat nyújtó túraközpont hálózatot.
A Tisza-tó a 2010. áprilisi hazai gyõzelmet követõen várhatóan 2010. szeptemberében – európai társaival együtt – Brüsszelben veheti át az Európai Bizottságtól a Kiváló Európai Desztináció díjat.
A Kiváló Európai Desztináció projektrõl bõvebb információ található a Magyar Turizmus Zrt. által mûködtetett http://eden.itthon.hu/ microsite-on.
A képen az összes eddigi EDEN nyertes képviselõi láthatóak, a képet nézve balról jobbra sorrendben Gencsi Zoltán (Hortobágy, EDEN 2008), Monoki Györgyi (Tisza-tó, 2010), Ávár Alíz (Írottkõ Natúrpark, EDEN 2009) Kevy Albert (Õrség, EDEN 2007).

Forrás:  Turizmus Panoráma Bulletin, 2010/136.